Lélek
2006.10.15. 13:27
Mondd, miért ily kegyetlen,
Sorsüldözött, esetlen,
Bánatos lélek
Van nekem, mióta élek?
Szeretek mindennél jobban,
De szívem lángja, míg lobban,
Gyűlölnöm, szenvednem
Muszáj, s nem enged félelmem.
Megtanultam elrejtni érzelmem,
Álcázni, létezik félelmem,
Rejteni, mit mindenki megmutat,
Látni, mit másnak nem szabad.
De hiába rejtem nem szűnik,
Szenvedésem el nem tűnik,
Csak a világ hisz boldognak,
De mindig csak túloznak.
Álmodok egy ennél jobb világról,
Hol nem kell félni szomorúságtól,
Hol minden ember bátor, büszke,
Hová nem ér el a szenvedés üszke.
De félek, ez már csak egy álom,
S én már csak a végét várom,
Végét várom életemnek,
Végét szenvedésemnek.
|