CSÓKKÉRÉS TAVASSZAL

  Márta, hajad,
            Bronz-ajakad
Kéri s lázad a vágyam
            Illatozó
            Vészt okozó
Csókba lehelni be lágyan.
            Megremegő,
            Hű szerető
Karban ölelni igézve,
            Édes ölön,
            Rózsatövön
Szép szemeket megidézve.

            Retten a lomb,
            Zöldel a domb -
Arra szaladnánk ketten,
            Reppen a szél,
            Csókra beszél,
Dalra kel önfeledetten,
            Véle dalol
            Itt valahol
Szív-körülöttem a vérem:
            Csend, Kicsi, csend!
            Így, ez a rend -
Most csak a csókod kérem.